Az előző bejegyzésben elindultuk Nápolyból és kis-Amalfiként emlegetett tengerpart, egy albán falu, óriási feketefenyők, egy középkori tengerparti erőd és egy gyönyörű bizánci templom érintésével ismerkedtünk Calabriával. Jöjjön akkor az út második része:
In the previous post we left Naples, drove through a stretch of coast known as little Amalfi, then visited an Albanian village, gigantic pines, a medieval fort by the sea and a stunning Byzantine church as we were getting acquainted with Calabria. Now let's see the second part of the trip:
 |
| Az előző részt a hegyek közt fekvő Stiloban zártuk, ahonnan durván 1 órányi autóútra volt GERACE. Míg az előbbi faluban az ezeréves bizánci templom nyűgözött le, itt az volt a meglepő, hogy egész Calabria legnagyobb katedrálisa pont itt, ebben az apró faluban épült fel. We ended the previous post in Stilo. About an hour's drive away was GERACE, another pretty hilltop village. While the former was stunning because of its Byzantine church, tiny Gerace surprised us by being home to the biggest cathedral in the whole of Calabria. |
 |
| A fenti bevezető után logikus lenne egy fénykép a katedrálisról, de inkább egy látszólag említésre sem méltó utcaképet mutatok. Ebben a képben mégis benne van valami, amit nagyon imádok Olaszországban: itt akár a legegyszerűbb sikátor is hihetetlen történelmi emlékeket rejthet. Ebben az országban teljesen mindennapos, hogy egy félreeső utca sarkán, egy lepukkant ház és egy telefonfülke mellett egy gyönyörűen faragott templomkaput találjunk a 12. századból. After the intro above, it would be logical to insert a picture of this cathedral. However, I've opted for a seemingly ordinary street scene because it shows something I truly adore about Italy: even the most nondescript alley can be home to amazing historic monuments here. This is a country where it's totally normal that you find a beautifully carved church gate from the 12th century as you walk past a decrepit house and a phone booth. |
 |
| Szinte egyedül voltunk a Palizzi felé vezető kanyargós hegyi utakon. We were practically alone as we headed up the winding mountain roads toward Palizzi. |
 |
| PALIZZI: Itt sem voltak sokkal többen, ami végülis érthető, mivel félig szellemváros a település. Az 1783-as földrengés errefelé különösen súlyos volt, a falu nagyrészt elnéptelenedett. A képen is jól látható a kontraszt a néhány lakott és felújított ház és a magasabban fekvő, elhagyatott épületek között. PALIZZI was pretty much deserted too, which is understandable given that it's partly a ghost town. The earthquake of 1783 hit really hard in this area and the village was mostly abandoned in its wake. This picture also clearly shows the contrast between the few inhabited and restored houses and the abandoned buildings higher up the hillside. |
 |
| Teljesen egyedül azért nem voltunk: kecsék például időnként átmentek az úton. We weren't totally alone though: a few goats did cross the road occasionally. |
 |
| Hegyekből a partra, faluból a nagyvárosba: megálltunk egy sétára Reggio Calabria partmenti sétányán. A háttérben Szicília. From the mountains to the sea, from the village to the city: we stopped for a stroll at the seaside promenade in Reggio Calabria. Sicily lies in the background. |
 |
| Gelato Cesare: a legrégibb és leghíresebb fagyizó Calabriában. Azt nem tudtuk, hogy a tulajdonosok közös képét Berlusconival a falon mennyire vegyük jó jelnek, de a fagyi tényleg nagyon finom volt. Gelato Cesare is the oldest and most famous gelateria in Calabria. We didn't know whether the photo on the wall showing the owners with Berlusconi should be considered a good sign, but the gelato was excellent. |
 | ||
| Az időnk nagy részét ebben a néhány utcás negyedben töltöttük, amely a Chianalea nevet viseli és gyakorlatilag egy autentikus halászfalu a kisváros közepén. We spent most of our time in Scilla in this tiny quarter that goes by the name Chianalea and is an authentic fishing village right in the center of the town. |
 |
| Chianalea utcáin On the streets of Chianalea |
 |
| Gyertyafényes vacsora a tenger partján: romantika kimaxolva... Candelight dinner right by the sea: could it be more romantic... |
 |
| ...másnap reggel pedig erre a kilátásra ébredtünk. ...the view we woke up to the next morning was quite impressive too. |
 |
| Indulunk tovább Scillából. We're leaving Scilla and are on our way again. |
 | ||
| Az egyik legszebb sétát CAPO VATICANO mellett tettük, ahol a sziklák tetején kiépített ösvényről néztük a vizet. One of the nicest walks we took was at CAPO VATICANO, atop the rising cliffs and overlooking the sea. |
 |
| Kora délután értünk TROPEA városába. A város közepén, a szikladombra épült Santuario di Santa Maria templom árnyékában fürödtünk egyet a kristálytiszta tengerben, utána körbejártuk az óvárost. We arrived in TROPEA in the early afternoon. We swam in the crystal clear sea right in the center, next to the rocky hill crowned by the Santuario di Santa Maria church. |
 |
| Meredek sziklafalak mindenütt: Tropea elhelyezkedése sem akármilyen. Tropea also has a stunning location with its sheer cliffs. |
 |
| Közvetlenül az óváros mellett (Piazza Cannone) van egy nagyon klassz Belvedere, azaz kilátó. Itt vártuk a naplementét. We waited for the sunset at a great little Belvedere (viewpoint) just outside the old town (Piazza Cannone). |
 |
| Ez nem photoshop, hanem az egyik legszebb naplemente, amit eddig láttam. Volt még ezután esti séta Tropeában, reggeli kávézás tengeri kilátással, aztán a visszaút Nápolyba, de ezzel a képpel zárom a bejegyzést. 8 nap és bő 1000 km megtétele után egyértelmű volt, hogy Olaszország legszegényebb és legkevésbé ismert régiója is nagyon sok élményt tud nyújtani. Megérte végigjárni Calabriát. This isn't photoshop, it's one of the most beautiful sunsets I've seen so far. At this point we still had some things to look forward to, like an evening walk in Tropea, coffee with seaview the next morning and the drive back to Naples, but it is this view that I'm closing this post with. After 8 days and more than 600 miles, it was clear that the poorest and least known region of Italy is still a wonderful place that offers a lot. Was it worth exploring Calabria? Definitely yes. |
 / A forgotten region (Part 2)){kind=link}