Másfél héttel ezelőtt előadást tartottam a Járatlan Utakon Fesztiválon "Ismeretlen Itália" címmel. Beszéltem híres városok eldugott helyeiről, ismert régiók kevésbé ismert tájairól, illetve bemutattam egy 8 napos utamat, amely során Olaszország talán legkevésbé híres és legkevésbé turistás régióját, Calabriát vettük célba. Több résztvevő kívánságára (ezúton is köszönöm Nekik, hogy ott voltak) az előadás anyagából készült ez a bejegyzés:
A week and a half ago I gave a presentation at the Untrodden Paths Festival in Budapest entitled "Unknown Italy". I spoke about hidden places in famous cities, lesser-known areas of otherwise well-known regions and I devoted a section to an 8-day trip I took to Calabria, probably the least famous and least touristy region of Italy. Upon request from several attendees (I hereby thank them too for coming), this post is based on my presentation at the festival:
 |
| Bár sok olasz városba indulnak járatok Budapestről, Calabria csak idén tavasszal került fel a kínálatba és 2018 januártól meg is szűnik a közvetlen járat. Így Olaszország ezen részét Nápoly vagy Bari irányából a legegyszerűbb megközelíteni. Mi az előbbit választottuk, hogy útközben végigmehessünk a "kis Amalfi" néven ismert, kb. 25 km hosszú tengerparti szakaszon. Though many Italian cities are connected to Budapest with direct flights, Calabria was added only recently and temporarily (until January 2018). The best way for us to get to this part of Italy was either from Naples or from Bari. We chose the former so that we could drive through a roughly 25 km-long coastal area known as "Little Amalfi". |
 |
| Ez az Amalfi-szerű szakasz Campania legdélebbi városától (Sapri) indul és Calabria határánál végződik. Tulajdonképpen a két régió között fekvő Basilicata "ablaka" a Tirrén-tengerre. This stretch of land, supposed to resemble the Amalfi Coast, starts at the southernmost town of Campania (Sapri) and ends at the edge of Calabria. It is basically the "window" of the region of Basilicata onto the Tyrrhenian Sea. |
 |
| A táj valóban elképesztően gyönyörű, viszont az Amalfi-parttal ellentétben itt szinte senkivel nem találkoztunk, miközben haladtunk a partmenti SS18 úton. The scenery is indeed stunning yet we hardly saw any cars or people as we drove along the coastal SS18 road, something that rarely happens at the Amalfi Coast. |
 |
| Naplemente előtt Maratea közelében Before sunset near Maratea |
 |
| A nap zárása: antipasto misto del mare, azaz tengeri vegyes előétel Mixed seafood starter to round off our day |
 |
| Másnap reggel sétáltunk egyet Maratea hangulatos óvárosában, aztán megszámlálhatatlan kanyar után elértük Európa harmadik legmagasabb Krisztus-szobrát, amely közvetlenül Maratea mellett, a Monte San Biagio csúcsán áll. The next morning we went for a brief stroll in the pretty historic center of Maratea, then drove through an impossible number of curves to reach Europe's third tallest statue of Christ on top of Monte San Biagio, right next to Maratea. |
 |
| Borús időben is elképesztő volt a kilátás Calabria felé The view toward Calabria was magnificent even with overcast skies |
 |
| Ez pedig már tényleg Calabria: Olaszország legszegényebb régiója, ahova az Itáliába évente érkező nagyjából 50 millió turista töredéke látogat csak el. Itt még világörökségi helyszínek sincsenek, pedig 53 van belőlük az országban, amivel Olaszország világelső. A történelmi városok közül sokat pedig romba döntött egy hatalmas földrengés 1783-ban. Ennek ellenére biztos voltam benne, hogy itt is rengeteg szépséget találunk és így is lett. Első állomásunk a meredek hegyoldalak közt rejtőző CIVITA volt. Now we're really in Calabria: the poorest region of Italy that only sees a fraction of the roughly 50 million tourists who arrive in Italy each year. Though Italy has the highest number of World Heritage sites in the world (53), not even one is located in this region. Also, many of its historic sights were destroyed by a massive earthquake in 1783. Still I was sure we would find great places here and I was right. Our first stop was the village of CIVITA, nestled among steep mountain ridges. |
 |
| Civita igazi időutazás a kicsi, régi és egységesen világosbarna házaival. Bár tipikus olasz falunak tűnik, valójában ortodox albánok alapították, akik az oszmán megszállók elől menekültek a 18. században. A falu ma is kétnyelvű, a táblákon pedig az olasz mellett minden ki volt írva albánul is. Civita is a trip back in time with its old, small and uniformly light brown houses. Though it looks like a typical Italian village, it was actually founded by orthodox Albanians who fled the Ottoman invaders in the 18th century. Civita is bilingual even today and signs are in both Italian and Albanian. |
 |
| A faluba vezető szerpentineken is sejthető volt, de a faluszéli kilátónál látszott igazán, milyen szép Civita fekvése. The winding road that led to Civita was already a hint but it was at this lookout point that we realized how beautiful the location of this village really is. |
 |
| Szépen kiépített úton lehetett leereszkedni a szurdokvölgybe. A római eredetű hidat az ördög hídjának nevezik (Ponte del Diavolo), akárcsak több hasonló formájú hidat Olaszországban. Állítólag azért, mert a középkorban azt gondolták, hogy ilyen mérnöki teljesítményre csak az ördög lehetett képes. :) A nicely paved path leads to the gorge below. The little bridge dates to Roman times and is called the devil's bridge (Ponte del Diavolo) by locals, just like many similar structures elsewhere in Italy. Apparently it comes from a medieval belief that such architectural feats could only have been built by the devil. :) |
 |
| Civita után a Sila Nemzeti Parkba mentünk, hogy megnézzük a park monumentális feketefenyőit (I Giganti della Sila). Némelyikük 40 méternél is magasabb. From Civita we headed to Sila NP to take a look at its monumental black pines (I Giganti della Sila). Some of the trees exceed 40 meters in height. |
 |
| Lehet, hogy inkább álló tájolású képet kellett volna csinálnom, hogy jobban átjöjjön, milyen hatalmasak ezek a fák. Maybe I should've used portrait orientation as it does not really come across how gigantic these trees really are. |
 |
| Estére leértünk a Jón-tenger partjára. A vékony földnyelven pont a mohácsi csata éve óta (1526) óta áll Le Castella látványos erődje, amelyet a tengerről érkező oszmán támadások elleni védelemként emeltek. We reached the Ionian Sea as evening fell. The spectacular castle of Le Castella has dominated the narrow promontory since 1526 when it was erected to defend the area against Ottoman attacks from sea. |
 |
| Muszáj volt másnap reggel visszajönnünk. We just had to come back to this place the next morning. |
 |
| Figyelni kellett az erődhöz vezető földnyelven, mert néha átcsaptak a hullámok, de gyönyörű volt a látvány. We had to watch out for the bigger waves on the narrow spit of land that led to the fort but it was beautiful. |
 |
| Catanzaro Lido: itt is tettünk egy tengerparti sétát. Szinte teljesen egyedül voltunk ezen a ragyogó októberi délelőttön. We went for another seaside stroll at Catanzaro Lido. We were almost alone here on this splendid October morning. |
 |
| Elindultunk a hegyekbe Calabria egyik állítólag legkülönlegesebb falva felé. Igazi délies, mediterrán tájon át vezetett az út. We headed up the hills to a place that's supposed to be one of the most special villages in Calabria. Typical southern Mediterranean scenery surrounded us. |
 |
| STILO: tényleg nagyon különleges falu volt. Szintén gyönyörű a fekvése, de a fő attrakció ez a 10. századi bizánci templom. Görögországban tipikus lenne, Itáliában viszont ez az egyetlen ilyen formájú épület. Az pedig szintén elképesztő, hogy nem sokkal a Honfoglalás után épült és még mindig itt van. STILO was really special. It also has a stunning location but the main attraction is this Byzantine church dating from the 10th century. It would be typical in Greece but is the only building of its kind in Italy. |
 |
| Régi Fiat, olasz mamma és egy 14. századi kapu maradványai a lakóházak között. Lehet egy falu ennél autentikusabb? Egyébként ekkor még csak a harmadik napunkat töltöttük Calabriában, de már többek közt néztük a tenger hullámait ötszáz éves tengerparti kastély mellett, sétáltunk hatalmas fenyők közt, felfedeztünk egy gyönyörű fekvésű albán falut és jártunk egy ezeréves bizánci templomban. A java pedig még csak most jön majd, a bejegyzés második részében. An old Fiat, an Italian mamma and the remains of a 14th century gate between houses. Could a village be more authentic? This was just our third day in Calabria, yet we already, among others, watched the crashing waves at a centuries-old castle, strolled among gigantic trees, explored a beautifully located Albanian village and visited a Byzantine church with a millennium of history. And the best was yet to come, as the second part of this post will show. |
 / A forgotten region (Part 1)){kind=link}